Az előző rész tartalmából: idegen fajokból vett géndarabok, rovarirtót izzadó búza, gyomnövények fokozódó immunitása. Most nézzük meg, milyen lehetőségek válhatnak valóra a génmódosítással.

Jogvédett gének
Ahogy az előző részből kiderült, a növények genetikai módosítása egyelőre nem sikersorozat, de még egyértelmű előnyökkel sem jár. Maga az elv is több kérdést vet fel.

Mivel a növények DNS-ének módosított változata szellemi termékként szerzői jogi védelem alá esik, a fejlesztő cégeknek kizárólagos jogaik vannak a felhasználásra. Ezzel a joggal gyaníthatóan visszaélnek.

Egyrészt a cégek mindenkitől jogdíjat követelhetnének, akik az általuk létrehozott növényi genomot használják, még akkor is, ha az teljesen természetes módon, beporzás által került más növényekbe. A Monsanto 5 éve pert vesztett egy kanadai házaspár ellen, akiket engedély nélküli termesztés miatt perelt be. A pár repceültetvényére ugyanis átkerültek a Roundup Ready repce génjei, amiért a cég kártérítést követelt. A történetről részletesen itt olvashatsz: http://lmv.hu/gen_Schmeiser_Monsanto_Fruhwald

Ráadásul tíz évvel ezelőtt felmerült egy olyan lehetőség, amely szerint a GM növényeket előbb-utóbb meddővé teszik, vagyis egyszertermővé, hogy a termesztőknek minden évben újra és újra a gyártó cégtől kelljen megvásárolni a vetőmagot. Azóta még nem jelent meg hasonló vetőmag a piacon, de egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben erre sor kerül.

Másrészt a már említett szerzői jogok miatt az egészségügyi és egyéb szempontú kísérletekhez a gyártók engedélye kell, amit nem szívesen adnak meg olyan független kutatócsoportoknak, akik korábban negatív hatásokról számoltak be termékeikkel kapcsolatban. A saját finanszírozású kutatások elfogulatlansága viszont erősen kérdéses, hiszen a gyártóknak pénzügyi érdeke fűződik ahhoz, hogy a termékeiket ártalmatlannak nyilvánítsák.

A brazil para
A genetika összetett működéséből adódóan a génmódosítás következményei előre megjósolhatatlanok, éppen ezért van nagy szükség alapos vizsgálatokra. Egy GM növénynek váratlan hatásai is lehetnek, például megjelenhetnek benne allergiát kiváltó idegen proteinek.

A 90-es évek közepén egy csirketápnak szánt szójafajtába a brazildió (paradió) génjeit ültették, hogy a növény egy metionin nevű aminosavat is előállítson, amire a csirkéknek szükségük van, de a szójában egyébként nincs jelen. Az átültetett gének miatt a szójában a paradió egy nem várt proteinje is megjelent, ami egyébként allergiás reakciót vált ki. Ha ez a szója emberi táplálékba kerül (márpedig az állati és emberi fogyasztásra szánt termények gyakran keverednek), az komoly gondot okozhatott volna egy brazildióra allergiás szójafogyasztónak. Ezeket a nem várt változásokat csak alapos tesztek során lehet kiszűrni.

Éhínség ellen nem véd
Az GM cégek azzal érvelnek a génmódosítás szükségessége mellett, hogy csak a megnövelt terméshozamú növényekkel lehet elegendő élelmiszert előállítani a termőterületeket beépítő és egyre nagyobb létszámú lakosságnak. Valójában eddig egyértelműen kiemelkedő hozamú növényeket nem fejlesztettek ki, de ha erre mégis sor kerül, azokat aligha engedhetik meg maguknak a fejlődő országok gazdái. Tehát a jövőben várható nagyobb hozam az amúgy is gazdagabb országok számára lesz elérhető – a tárolt élelmiszerfelesleg növekszik, de ettől az éhezőknek továbbra sem lesz mit enniük.

A mai GM növényeket elsőgenerációsnak tekintjük, hiszen elsősorban a termelők költségeit hivatottak csökkenteni. A második-generációs növények már valószínűleg a fogyasztók számára készülnek nagyobb tápanyagtartalommal, más külsővel, színnel, esetleg erőteljesebb, vagy merőben más ízzel. Mire idáig eljutunk, remélhetőleg az engedélyeztetés és a tesztelés is felfejlődik arra az optimális szintre, hogy a GM ételek semmilyen kockázatot ne jelentsenek a fogyasztókra, legalábbis ne többet, mint a hagyományosabb módon előállított élelmiszerek (hiszen azokban is vannak méreganyagok és allergének).

Ez a második generáció hasznosabb lehet, mint ahogy a legtöbben gondolják, ugyanis a megszokott módon termesztett növények is változnak. Például az 1920-as években felütötte a fejét egy gombás fertőzés a banánültetvényeken, amely a gyümölcs jó részét kiirtotta. A ’60-as évekre a termelők kénytelenek voltak egy másik banánfajtára átállni, mert a korábbi, egyébként egyértelműen jobb ízűnek mondott banán túl sérülékeny volt erre a betegségre. Ennek oka, hogy a banánok génjei alig különböznek egymástól, így a fertőzés egyszerre sújtotta az egész populációt, nem volt idő a megfelelő immunitás kialakulására. A génmódosítás fejlődésével akár visszatérhet a régi, ízesebb banán, édesebb lehet a kivi, a mangónak eltűnhet a jellegzetes sárgarépa-sárgadinnye elegyű íze, és a kutatók kitalálhatnak valami eredetibb mangóízt.

Génvita
A génmódosított növények megítélése változatos. A legtöbb sajtófigyelmet a heves ellenzők kapják, leginkább környezetvédelmi társulások. A GM-mentes városok mozgalma egészen jó példa arra, hogy ezek a szervezetek nem a tesztelés és az engedélyeztetés szigorítására helyezik a hangsúlyt, hanem a használat tiltására, a terjesztés ellehetetlenítésére. Ezzel a tevékenységgel csak ellenpontot képeznek a génmódosított növények előállítóinak erőteljes propagandájával szemben. Valójában egyik csoport sem tudományosan érvel, hiszen amennyire elfogultak a gyártók vizsgálatai, ugyanannyira kétségesek lehetnek az ellenzők finanszírozta kutatások.

Példaként szolgál egy Bt-kukoricafajtával kapcsolatos vizsgálat, amely szerint a módosított növény pollenje veszélyes a pompás királylepkére. Ez a tanulmány téves következtetésekre jutott, publikálása óta több, ezt a megállapítást cáfoló kutatás is megjelent (amelyek leírják, hogy ez a lepkefaj csak részben fogyasztja a kukoricaföldek közelében növő gyomnövényeket, magát a kukoricát nem, ráadásul a pollenidőszak és a lepkék életciklusa alig esik egybe). Ennek ellenére az első tanulmányt a mai napig idézik GM-ellenes csoportok.

A felfokozott GM-ellenes hangulat sokkal inkább a multivállalatok olykor tisztességtelen, haszonmaximalizáló módszereinek, erőszakos terjesztési próbálkozásainak számlájára írható, hiszen a kockázatokat felelősen kezelve a génmódosítás komoly előnyökkel járhat. Nem annyira az éhínség megszüntetésében segíthet, legalábbis nem a nagy terméshozamú növényekkel. De ha sikerül létrehozni a szélsőséges körülményeket jobban tűrő fajtákat, azzal a gyenge mezőgazdasági adottságú országok jól járhatnak.

A teljes GM tiltás követelése ijesztően hasonlít a klónozás körüli hisztériára, amely mára szerencsére lecsillapodott. A kockázatokat mérlegelve kell döntéseket hozni, akár szigorúra szabott engedélyeztetési feltételekkel, mert az újszerű megoldásoktól való elzárkózás sokkal inkább érzelmeken és félelmeken alapul, mint tudományos tényeken.

Válasz a jövőben
A genetikailag módosított növények termőterülete évről évre növekszik. 2009-ben világszerte 7%-kal több GM növényt vetettek, mint az előző évben, ez 9 millió hektáros növekedés. A világ szójatermelésének háromnegyedét, a gyapoténak a felét teszik ki a génmódosított növények. A legtöbb GM növényt az Egyesült Államokban termesztik, ahol a biotechnológiai cégek befolyása a legnagyobb. Környezetünkben Románia, Szlovákia, Csehország és Lengyelország termeszt génmódosított növényeket, Németország nemrég hagyott fel vele. Magyarországon jelenleg csak kísérleti céllal lehet GM növényt termeszteni, ami ellen nem csak az Európai Bizottság, de a mezőgazdasági cégek is tiltakoznak.

Ha a kockázatokat elviselhető szintre tudjuk szorítani, a génmódosítás sok szempontból hasznos lehet. A fő kérdés, hogy a gének megváltoztatásával együtt mi egyebet mozgatunk meg. Elképzelhető, hogy a genetikai módosítások a már említett eshetőségek miatt felgyorsítják a kártevők alkalmazkodását. A természetben a ragadozók és a prédaállatok fejlődése egymással párhuzamosan megy végbe; ha az őzek gyorsabbak lesznek, felgyorsulnak a farkasok is. A fajok természetes vetélkedésébe az ember eddig is beavatkozott, hiszen az az érdekünk, hogy a számunkra hasznos élőlények legyenek előnyben. De ha a kártevők szaporább alkalmazkodását rendszeres új ötletekkel és genetikai módosításokkal kell leküzdeni, elképzelhető, hogy a tudomány nem tudja állni a versenyt. Könnyen bebizonyosodhat, hogy hosszú távon jobban megéri a növények nemesítése, mert amellett, hogy ez lassú folyamat, de éppen emiatt könnyebben is kontrollálható. Hogy a megszokott, vagy a génmódosított növények termesztése hasznosabb, azt csak a gyakorlatból tudhatjuk meg.

De képzeljünk el egy abszolút happy endet, ahol a génmódosított rovarok a génmódosított gyomnövényeket legelik le, köztük pedig békésen nőnek a módosítatlan szójakalászok.

A technikai fejlesztések nemcsak a cégek bevételeit szolgálják, hanem (kötelező velejáróként) az emberek könnyebb boldogulását is. Mert végső soron (környezetvédelmi szempontokkal, fenntartható fejlődéssel, élhető bolygóval együtt is) ez a lényeg. A valóságot kényelmesebbre szabni – ez az emberi törekvések lényege.

Szerző: Parmezanidész  2010.05.24. 19:47 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://prefoldlako.blog.hu/api/trackback/id/tr952028368

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.